A CMS rendszer, vagy tartalomkezelő rendszer fogalmával egészen biztosan találkoztál már. Itt nem a különböző CMS rendszerek összehasonlítására fogjuk a hangsúlyt helyezni, hanem az általam használt tartalomkezelő, a Joomla képességeinek bemutatására fókuszálunk.
Ezer oldalon olvashatsz a különböző tartalomkezelők összehasonlításáról, népszerűségéről, előnyeikről, hátrányaikról. Ezeket olvasva sokszor úgy érzem magamat, mintha az IOs és az Android, vagy a Windows és Linux közösségek oldalait olvasnám, ahol mindig felbukkan jópár szakértő, aki már-már vallásos fanatikussággal hirdeti, hogy miért az általa preferált rendszer az egyedül üdvözítő és kizárólag használható.
Kétségtelen tény, hogy vannak rendszerek, amelyek népszerűbbek másoknál, mert mondjuk felhasználó-barátabbak, vagy annak vannak kikiáltva. De maradván a fenti példánál, gondold el, hogy maga a nagy Microsoft is használ Linux alapú szervereket…
Nem fekete vagy fehér minden, nincs jó vagy rossz, hanem megoldandó feladat van.
Kétségtelen az is, hogy a CMS rendszerek közt ma a világban a Wordpress a legnépszerűbb.
Viszont nem az egyetlen, és sokszor tapasztalom, hogy a többi tartalomkezelő rendszerről olyanok írnak véleményt, vagy kritikát, akik még csak a közelében sem jártak, hanem összeollóztak valamit innen-onnan.
Ezért érzem szükségét, hogy rendbetegyünk dolgokat. Ahogy említettem, nem egy általános összehasonlítós bejegyzésnek szánom ezt, de lesz, ahol nem tudom elkerülni.
És szeretném leszögezni, az összehasonlításokkal nem az a célom, hogy a Joomla-t jobbnak állítsam be, mint a Wordpress-t, hanem hogy a képességeit bemutassam.
Mi az a CMS rendszer?
Tényleg csak röviden.
A tartalomkezelők olyan keretrendszerek, amelyek lehetővé teszik a weboldalad tartalmának létrehozását, szerkesztését, bővítését programozói ismeretek nélkül. Ezt a PHP nyelv segítségével teszik, és az ehhez szükséges adatok tárolásáért, lekérdezéséért, módosításáért egy SQL adatbázis kezelő rendszer a felelős. Ennek a két alap-komponensnek a segítségével építik fel dinamikusan a weboldalakat, így nincs szükség a HTML, a CSS és a script nyelvek ismeretére, hogy működő weboldalt tudj készíteni.
Ebből te, mint átlag felhasználó jó eséllyel semmit nem látsz, a CMS rendszer grafikus admin felületén tudod elvégezni a menük, aloldalak, blogbejegyzések létrehozását, szerkesztését.
Ezen az elven működik a Joomla (J!), a Wordpress (WP) és a Drupal is például.
Közös bennük továbbá, hogy az alaprendszer mindegyiknél ingyenes.
Miért ezt a CMS rendszert használom?
Itt mindjárt bele eshetnék én is a feljebb említett vallási alapon funkcionáló szakértő hibájába, és elkezdhetnék okoskodni arról, hogy természetesen azért, mert ez a legjobb…
De nem teszem, nem egy modernkori keresztes-háború megvívása a célom.
Amikor a weboldal készítés eszembe jutott, az első és legkézenfekvőbb gondolat nekem is a WP volt, és milliónyi emberrel ellentétben egészen egyszerűen nem éreztem magaménak. A Joomla-val viszont teljesen más volt a helyzet. Sokkal nagyobb szabadságot adott már az első alkalmakkor is, mint a WP. És ez a továbbiakban csak erősödött.
Sokan hátrányaként említik a WP-vel szemben azt, hogy a kezelőfelülete nem felhasználóbarát (teszik ezt úgy, hogy talán soha nem is látták). Nos, ízlések és pofonok, ha a kóla a kedvence valakinek, nem fogom győzködni, hogy traubit igyon, főleg akkor nem, ha meg sem akarja kóstolni a traubit.
Véleményem szerint pedig nagyon is az, logikusan van felépítve, jóval több finom-hangolási lehetőséggel. Vannak, akik ezt is előszeretettel emlegetik a hátrányaként, ezt pedig nem is kommentelném.
Ha az alap-rendszereket nézzük, mindenféle kiegészítők, pluginek nélkül, a J!, ahogy mondtam, nagyobb teret ad akár a weboldal elrendezését nézzük, akár egyéb funkciókat veszünk figyelembe, mint például a többnyelvű weboldal lehetősége, vagy a weboldal átmeneti tárolása, a cache.
Sablonok és a modulok
Azzal a felvetéssel kezdtem ezt a blogot, hogy miért erre a CMS-re esett a választásom a tartalomkezelő rendszerek közül, az a nagyobb szabadság, és ebben például a moduloknak nagy szerepe van.
Egy tartalomkezelő rendszer sablonokat használ az oldalak megjelenítésére, ez gondolom, nem annyira új információ. Ezekben a sablonokban előre beállítva megvannak a szövegek és médiaelemek helyei, a betűtípusok, színek, effektek esetleg, stb. Vagy magában a sablonban tudod ezeket módosítani, ez az egyszerűbb eset, vagy némi kódolással.
Léteznek ingyenes és fizetős sablonok, utóbbiak általában biztonságosabbak, kapsz melléjük támogatást és frissítést is, ami nem elhanyagolható tényező.
Ezt a funkcióját nem láttam még használatban, de a Joomla képes arra is, hogy egyszerre több sablont kezeljen, teljesen eltérő kinézettel megjelenítve mondjuk a főoldaladat és a blog aloldaladat.
A WP-vel ellentétben, a sablontól függően lehetőségünk van a modulok meghatározott helyen történő megjelenítésére.
Ezeket a modulokat leginkább egy dobozhoz tudnám hasonlítani, amelyek egyedi tartalommal rendelkeznek, pl. a főmenüt megjelenítő modul, egy bejelentkező modul, vagy blogbejegyzések bizonyos kategóriákból.
Minden egyes modulnál meghatározhatod, hogy melyik aloldalon, melyik menüpontban és melyik pozícióban jelenjen meg. Arra is lehetőséged van, hogy egy másik tartalomba, mondjuk egy blogbejegyzésbe beágyazd őket.
De ez megint egy hosszabb téma, külön bejegyzést érdemel.
Cikkek, kategóriák és címkék
A Joomlában a tartalmakat elsődlegesen úgynevezett cikkekben tároljuk, amik a szöveges tartalmon kívül médial-emekből és linkekből állnak. Gondolj csak erre a blog-bejegyzésre, ez is egy cikk.
De a szövegen, képeken kívül tucatnyi más információt, jellemzőt tárol a cikkekről, a teljesség igénye nélkül: a létrehozás és az utolsó módosítás dátumát, a cikk szerzőjét, a meta-leírást, a kategóriát, amibe a cikk tartozik, a hozzárendelt címkéket, lehetőséged van a közzététel kezdetének és a végének beállítására, stb. Tényleg nagyon hosszú a sor, nagyon kifinomult rendszer ez.
A cikkek rendezésének legkézenfekvőbb módja a kategóriákba rendezés. Ezen az oldalon a blog-bejegyzések a “Weboldal készítés blog” kategóriában vannak.
Minden kategóriának lehet alkategóriája, ahogy az operációs rendszerekben a könyvtáraknak/mappáknak alkönyvtárai. Pl. a Weboldal készítés blog-nak lehetnének “SEO optimalizálás”, “CMS rendszer”, stb alkategóriái.
A rendezés másik lehetősége a címkék használata, amikor tartalom szerint rendezzük hasonló csoportokba a cikkeket. Tetszőleges számú címke létrehozására van lehetőség, és egy cikkhez több címke is hozzárendelhető.
A fenti példánál maradva, létrehozhatunk egy “CMS” nevű címkét, amit hozzá rendelhetünk bármilyen cikkhez, ha úgy érezzük, hogy kapcsolódik a tartalomkezelő rendszerek témakörhöz, akkor is, ha az nem a “CMS rendszer” alkategóriában kapott helyet. Ebben az esetben, ha címkék szerint jelenítjük meg a cikkeket, akkor kategóriától függetlenül mindegyik listázásra kerül, amelyikhez az adott címke hozzá van rendelve.
A menük
Természetesen pont arról van szó, amire gondolsz, a navigációs menük megjelenítéséről.
Sok magyarázatra itt nincs szükség, a különböző aloldalakat, blogokat, egyes cikkeket, bejelentkezési űrlapokat, stb. tudod a segítségükkel megjeleníteni, akár több szinten elrendezve is.
Az előny ebben az esetben az, hogy nem csak egy főmenü definiálható, hanem annyi menüt hozhatsz létre, ahányat szeretnél, és a menü modulok segítségével ezekt ott helyezed el az oldalaidon, ahol szeretnéd.
Könnyen kezelhető, nagy támogatottságú, sokoldalú weboldalra van szükséged?
Vagy magad vágtál bele a weboldal készítés művészetébe, de elakadtál?
Ne pazarold az idődet. Bízd rám. Segítek.
A CMS rendszerek sebessége
A weboldal gyorsítás kérdésével foglalkozó blogban volt róla szó, hogy a kiegészítők használatával óvatosan kell bánni, hatással lehetnek az oldal betöltési idejére. Ezért is szerencsés, ha az alap-rendszerrel meg tudunk oldani problémákat kiegészítők nélkül.
Szintén nagyon sok helyen foglalkoznak azzal, hogy melyik CMS rendszer gyorsabb, és általában a Wordpress-t szokták kihozni győztesnek. Oké.
Én pedig szerettem volna erről saját szememmel meggyőződni, ezért telepítettem egy-egy alap Joomla és WP teszt oldalt ugyanarra a szerverre, feltettem ugyanazzal a tartalommal rendelkező kezdőoldalt mindkettőre és mértem a sebességüket.
A WP alaplehetőségei között nem szerepel a cache lehetőség és az oldalak tömörítésének lehetősége a GZIP, ezeket kiegészítőkkel kell megoldani, míg a J! önmagában képes erre.
Az eredmény:
Ezek nagyon kicsi weboldalak, és egy oldal sebessége ezer meg egy dologtól függ. Természetesen egy WP oldalt is lehet optimalizálni, sokkal jobb teljesítményt kihozni belőle, és láttam már igen tré módon összegányolt J! weboldalt, de ez már a weboldal készítő igényessége vagy trehánysága, nem a CMS rendszerek sajátossága.
Semmilyen más célom nem volt ezzel a teszttel, minthogy utánajárjak a mítosznak, és megnézzem, hogy alap beállításokkal, trükkök nélkül a J! CMS rendszer lassabb-e vajon, mint a WP. Nem, egyáltalán nem az.
Tartalomkezelő rendszerek és a SEO
Ebben a témakörben is rengeteg a tévhit, és kimondom kerek perec: a félrevezetés. Nem egy helyen láttam leírva, hogy a Joomla-t konkrétan sokkal nehezebb kereső-optimalizálni, mint a WP-t. Ettől mindig rámjön a lábrázás, mert ez egész egyszerűen nem igaz.
Megintcsak az alap-rendszereknél maradva, ez a CMS rendszer lehetőséget ad olyan alap-SEO beállításokra, amire a WP nem. Gondolok itt egy oldal meta-leírására, vagy az egyes oldalak index-noindex lehetőségre. Ezek a WP-ben kiegészítők vagy kódolás nélkül nem állíthatóak be.
Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy korlátok vannak mindkét rendszerben, például oldaltérkép létrehozására a kettő közül egyik CMS sem képes önmagában.
De hogy pozitív dolgot is említsek, a “keresőbarát” URL-ek mind a két rendszerben nagyszerűen beállíthatóak.
A WP előnyeként szokták említeni, hogy nagyon jó SEO kiegészítők vannak hozzá, akár ingyenesen is, de természetesen a fizetős változatok jóval hatékonyabbak.
Az a jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a Joomla-ra pont ugyanez igaz. Én azt gondolom, hogy a semmivel nincs elmaradva SEO tekintetben a WP-től.
Többnyelvű weboldalak és a CMS rendszer
Ez az utolsó témakör, ahol a két rendszert összehasonlításra kerül. Itt kicsit részrehajló és rövid leszek, mert ezt a részt aránylag egyszerű kifejteni.
A Joomla natívan alkalmas többnyelvű weboldalak létrehozására, a WP pedig nem, ott mindenképp kiegészítő kell hozzá.
Alapvető biztonsági lehetőségek a Joomlában
Itt most csak néhány beállítást említenék meg, mert egy CMS rendszer biztonsági beállításai egy külön, meglehetősen terjedelmes témakör.
Melyek azok a funkciók, amelyek fokozzák az oldalad biztonságát?
- Multifaktoros autentikáció: Lehetőséged van a felhasználónév-jelszó páros használata mellettl egy következő biztonsági lépcsőt is alkalmazni. Ez lehet egy biometrikus azonosító, pl. ujjlenyomat olvasó, vagy valamilyen hardver kulcs, Google Authenticator alkalmazás, amelyekkell még biztonságosabbá teheted a belépést az admin felületre.
- HTTPS kikényszerítése: Ezzel a funkcióval minden adatforgalmat átirányíthatsz a biztonságos HTTPS kapcsolatra
- HSTS: A HTTP fejlécek modul használatával tudathtatod a böngészőkkel is, hogy az oldaladat kizárólag HTTPS-en keresztül érjék el.
A felhasználók kezelése
Már az alap J! CMS rendszer is elég kifinomult felhasználó-kezelési képességekkel rendelkezik, mindenféle kiegészítők nélkül. Ehhez egy úgy nevezett “role-based access control list”-et használ. Durva fordításban ez valahogy úgy hangzana, hogy szerep-alapú hozzáférés lista. A gyakorlatban ez azt szabályozza, hogy bizonyos felhasználók milyen hozzáférési szinttel rendelkeznek, milyen részeit láthatják/módosíthatják az oldalnak.
Léteznek előre definiált felhasználói csoportok, néhány példa csak a teljesség igénye nélkül, a “Nyilvános”, “Regisztrált”, vagy a “Super user” (rendszergazda).
Nyilvános hozzáféréssel, ami egy sima látogatót jelent, hozzáférhet minden tartalomhoz, ami “nyilvános”-ként lett megjelölve.
A Regisztrált csoporthoz tartozó felhasználó hozzáférhet minden nyilvános tartalomhoz, és ezen felül azokhoz a tartalmakhoz,amik a regisztrált felhasználók számára készültek.
A Super user, magyarán a rendszergazda az, aki bármihez hozzáférhet, bármit módosíthat, bármit törölhet. Módosíthatja a rendszer-beállításokat, egyszóval bármit megtehet.
A nagyszerű ebben a történetben, hogy egyedi felhasználói csoportok is létrehozhatóak, testreszabott hozzáférésekkel és jogokkal, bár az előre definiált csoportok szerintem lefednek minden lehetőséget, amire szükséged lehet.
Ez a CMS naplózza a felhasználói tevékenységeket, tudható, hogy ki mikor és mit csinált az oldalon.
A bővítmények kérdése
A Joomla, mint minden más CMS önmagában is alkalmas egy weboldal üzemeltetésére, de sok funkciója korlátozott, akárcsak a Worpress-é. Ezeknek a korlátoknak a kiterjesztésére szolgálnak a bővítmények, itt extension-nek hívják őket.
SEO és biztonsági funkciókat adhatsz hozzá az oldaladhoz, webshoppal, vendégkkönyvvel, vizuális oldal szerkesztővel bővítheted, és így tovább.
Ahogy a témáknál említettem, a bővítményeknél is léteznek ingyenesek, és olyanok, amiért fizetni kell.
Nem feltétlenül rosszabbak az ingyenes kiegészítők, vannak közöttük is remekül használhatóak. De itt is figyelj arra, hogy megbízható forrásból telepítsd őket, mert egy össze-vissza mókolt ingyenes bővítmény, vagy egy esetleg feltört fizetős bővítmény komoly biztonsági kockázatot jelent a tartalomkezelő rendszer számára.
Az adminisztrációs felületen van lehetőséged ezeket telepíteni, választhatsz, hogy egy általad letöltött bővítményt akarsz telepíteni, vagy a bővítmény-könyvtárából telepíted őket.
Itt el kell mondanom, hogy a bővítmények száma miatt megint csak sok kritikát kap. Mivel nem annyira “népszerű” tartalomkezelő, mint a WP, jóval kevesebb bővítmény áll rendelkezésre, illetve azért is, hogy a komolyabb funkciójú bővítmények fizetősek. Itt is van egy rossz hírem, ez utóbbi a WP-re is igaz.
Kevés, vagy sok, ez nagyon relatív, de ez talán valóban a hátrányára írható. Viszont a meglévő bővítmények minősége nem marad el, és minden olyan funkcióra található bővítmény, amire szükség lehet.
Overwrite - a felülírások rendszere
Bár ez a témakör nem a kezdő-felhasználó témához tartozik, de érdemes megemlíteni.
Minden CMS rendszer tartalmazza ezt a lehetőséget ilyen-olyan formában, és arról szól, hogyha bizonyos kiegészítőket, modulokat, stílusokat, nyelvi változókat módosítani szeretnél, ezt hogyan teheted meg.
A Joomla erre elég kifinomult rendszerrel rendelkezik, bár nyilván ezek nagy részének a megvalósításához kódolási ismeret szükséges. (A nyelvi felülírásokhoz pl. nem.)
Ebben a CMS-ben - nagyon leegyszerűsítve - úgy lehet megoldani a felülírásokat, saját kódrészletek, stílusok használatát, hogy nem ezeknek a forrás-fájljait módosítjuk, hanem külön fájlokban mentjük el a módosításainkat, és jelezzük, hogy a módosított fájlokat használja a tartalomkezelő a továbbiakban.
Ezzel a megoldással elejét vesszük, hogy a felülírásaink egy esetleges frissítésnél elvesszenek